Dobri község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Lenti kistérség
Lakosság: 211 fő
Terület: 7.89 km²
Népsűrűség: 26,74 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 92

Fekvése

Dobri a Kerka völgyének jellegzetes települése, a Kerka vízgyűjtőjéhez tartozik. Árvizei a területen élőknek régen (de néha napjainkban is) sok gondot okoztak. A dél-zalai dombvidék általában gyenge minőségű rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hűvösebb, mint az országos átlag. A magasabb területek az erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelőhelyi adottságok kedvezőek a gombák számára. A falunak szőlőkultúrája fejlett, főleg rizlinget, saszlát, hárslevelűt termelnek.

Története

Dobri Zala megye délnyugati részében a szlovén határhoz közel fekszik, a Tornyiszentmiklós és Letenye közötti út mentén. Első említése 1307-ből, valószínűleg a szláv "jó" szóból származik. Más források szerint az első említés 1408-as. A község közepén állt valószínűleg "Dobra vára", e területet ma is így nevezik. A középkori forrásokból keveset lehet megtudni a faluról. Egy 1578-ból származó forrás szerint a törökök elfoglalták és elpusztították a falut. Vannak feljegyzések arról, hogy a falunak nincs önálló plébániája, Kerkaszentmiklós filiája. Dobri Tornyiszentmiklós együtt tart fenn körjegyzőséget. Az 1930-as évekig a lakosság nagy szegénységben élt. Főként szőlővel, állattenyésztéssel foglalkoznak. A közeli olajmezők feltárása következtében sok férfinak sikerült elhelyezkednie az olajiparban. Sok az építő- és vízügyi munkás is. Fiatal férfi alig van mezőgazdaságban. Azonban szőlőhegye csaknem minden gazdának van, borona vagy fatalpas sövényfalú pincével. A település lélekszáma folyamatosan csökken, jelenleg 210 lakosa van Dobrinak. Az elvándorlás fő oka a munkahelyek alacsony száma, de nem alakultak ki az emberek kényelmét szolgáló intézmények, szolgáltatások sem.

Nevezetességei

A település egyetlen nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. Az 1837-ben épült kápolna szentélyének szélessége a hajóval egyező, félköríves záródású. Különleges alakú az első- és második világháborúban elesett hősök emlékműve.

Következő községek

További községek